Mi a mérleg?

A vállalkozás VAGYONÁT, VAGYONI HELYZETÉT adott IDŐPONTRA vonatkozóan, kettős szemléletben, előre meghatározott szerkezetben bemutató számviteli okmány.

Vagyon felépítése:

—I. Megközelítés:

◦„Milyen eszközei vannak?”

◦„Milyen vagyona van?”

◦Vagyon a gazdálkodás eszközéül szolgál, termelésben aktívan részt vesz tehát ESZKÖZ

◦Eszköz: amikor a vagyont az újratermelési folyamatban betöltött szerepe alapján határozzuk meg.

—II. Megközelítés:

◦„Miből ered a vállalkozás vagyona?”

◦„Kitől szerezte?”

◦„Ki finanszírozza?”

◦Keressük az eredetet, a forrást, ezért FORRÁS.

◦Forrás: amikor a vagyont az eredet szerint határozzuk meg.

Tehát a mérleg két oldala:

—Fontos alapelv – mérlegelv:

ESZKÖZÖK (aktívák) = FORRÁSOK (passzívák)

Magyarázat:
1. minden eszközként megjelenő vagyon valahonnan ered, tehát van forrása.
2. ugyanazt a vagyon csoportosítjuk két szempont szerint

Eszközök – Források bontása

—Eszközök – Milyen hosszú időn keresztül szolgálja a cég gazdálkodását, működését?

◦1 éven túl – befektetett eszközök

◦Max. 1év – forgóeszközök

—Források – Ki bocsátotta a rendelkezésre, a tulajdonos vagy valaki más?

◦Tulajdonostól származó tőke– saját tőke

◦Idegenek által rendelkezésre bocsátott tőke – kötelezettségek

A mérleg a vagyont kettős vetületben mutatja,

• a vállalkozásban betöltött szerepe,
• a vagyon eredete szerint.

Mivel mindkét oldalon ugyanarról beszélünk, ezért a két oldalnak ugyanazt

az értéket kell, hogy mutassa. Ez az összeg a mérlegfőösszeg.

Rakd ki az alábbi puzzle-t!

A mérleg olyan vagyonkimutatás, amely formáját és tartalmát a számviteli törvény szabályozza.

Felépítése:

—Mérlegfőcsoportok (A-G)

—Mérlegcsoportok (római számmal)

—Mérlegsorok/mérlegtételek (arab számmal)

—Mérlegtételek (analitikus nyilvántartásban, számozás nélkül)

Nézzünk egy példát!

Hol találjuk a bankbetéteket?

B.IV.2., ami ezt jelenti:

A rendelkezésre álló vagyont szűkebb, de meglehetősen nagyvonalú jellemzők alapján részhalmazokra osztja, ezt teszi a forrásokkal is, ezeket nevezzük mérlegfőcsoportoknak.

—A. Befektetett eszközök: olyan eszközök, melyek tartósan, egy éven túl szolgálják a vállalkozás tevékenységét.

—B. Forgóeszközök: Olyan eszközök, melyek legfeljebb egy évig szolgálják a vállalkozás tevékenységét.

Befektetett vagy forgóeszköz-e egy eszköz, ez a vállalkozás tevékenységétől függ.

D. Saját tőke: olyan tőkerész, amelyet a vállalkozás tulajdonosai a vállalkozás rendelkezésére bocsátottak, ill. az adózott eredményből a vállalkozásban hagytak, továbbá a tárgyi eszközök értékeléséből adódó értékelési tartalék, amelyek hosszútávon finanszírozza a társaság tevékenységét.

—E. Céltartalékok: az adózás előtti eredmény terhére képzett olyan forrás, amely a következő években várhatóan felmerülő kötelezettségek, illetve költségek fedezetére szolgál.

—F. Kötelezettségek: a vállalkozástól független vagy ahhoz kapcsolódó magán vagy jogi személy által ideiglenes jelleggel rendelkezésre bocsátott tőkerész, tehát pénzformában fennálló tartozások (hitelek, kölcsönök stb.) Idegen forrásból származó eszközvagyon.

—A Befektetett eszközök

A. I. Immateriális javak: azok a nem anyagi eszközök, melyek közvetlenül és tartósan (1 éven túl) szolgálják a vállalkozás tevékenységét. ( pl. szoftver, márkanév). Ide tartozik az Alapítás, átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke, vagyoni értékű jog, szellemi termékek, üzleti vagy cégérték.

—A.II. Tárgyi eszközök: azok az anyagi eszközök, amelyek közvetlenül vagy közvetett módon, tartósan (1 éven túl) szolgálják a vállalkozás tevékenységét, függetlenül attól, hogy használatba vették-e vagy sem. (pl. ingatlanok, gépek, járművek). Tehát a tárgyi eszközök között kell kimutatni a beruházást és a felújítást is.

—A.III. Befektetett pénzügyi eszközök: azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert (osztalék, kamat), vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. (pl. befektetési céllal vásárolt részvény, kötvény, tartós bankbetét)

A.II. Tárgyi eszközök

1. Ingatlanok: a föld, illetve a földhöz tartósan rögzített javak. Termőföld, telek, erdő, épület, építmény

2. Műszaki berendezések, gépek, járművek: a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló berendezések, gépek. Ilyenek az erőgépek, erőművi berendezések, műszerek, szerszámok, szállítóeszközök, közlekedési eszközök, számítástechnikai eszközök.

3. Egyéb berendezések, gépek, járművek: a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyenek különösen: az egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, személygépkocsi.

4. Tenyészállatok: azokat az állatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, tej, tojás, gyapjú stb.) termelnek, és a tartási költségek ezen termékek értékesítése során megtérülnek, vagy az egyéb (őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését.

5. Beruházások, felújítások : itt kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett, eszközök bekerülési értékét, továbbá a használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, átalakítással, felújítással összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét

B. Forgóeszközök

—B.I. Készletek: olyan eszközök, amelyek a vállalkozás tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgálják, és egy éven belül felhasználásra vagy értékesítésre kerülnek. (pl. anyagok, áruk, , félkész termékek)

—B.II. Követelések: azok a különféle szerződésekből vagy jogszabályi eredő, pénzben kifejezett fizetési igények, amelyet a vállalkozó által már teljesített, a másik fél elfogadott,  elismert teljesítéshez kapcsolódnak. (pl. eladott áru ellenértéke, rövid lejáratra adott kölcsön, szállítónak adott előleg, államtól támogatás vagy adó túlfizetés követelés)

—B.III. Értékpapírok: forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetések. (pl. forgatási célból vásárolt részvény, kötvény)

—B. IV. Pénzeszközök: A készpénzt (pénztár), az elektronikus pénzeszközöket, csekkeket, valamint bankbetétet (pl. elszámolási betétszámla) foglalják magukban.

B.I. Készletek

1. Anyagok: jellemzően terméket állítunk elő belőle, vagy szolgáltatáshoz használjuk. Értéke egy termelési folyamatban megtérül, alakját, eredeti szerepét elveszti. Ide tartozik: alapanyag, segédanyag, üzemanyag, energia stb

2. Befejezetlen termelés: egy megmunkálás alatt álló, értékesíthetetlen eszköz, amelyet a későbbi időszakban készítünk el.

3. Félkész termékek: olyan saját előállítású készlet, amelyen már több részfolyamatot elvégeztek, de még nem készült el teljesen. Már értékesíteni lehet.

4. Késztermékek: azon saját termelésű készlet, mely a termelés teljes munkafolyamatán átment, minőség-ellenőrzés átvette, késztermékként nyilvántartásba vették.

5. Áru:  az a vásárolt készlet, melyet értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak.

6. Göngyöleg: az áru vagy termék szállítására, megóvására szolgáló készlet, amelyre az eladó visszavásárlási kötelezettséget vállal betéti díj ellenében.

7. Közvetített szolgáltatás: vásárolt szolgáltatás, amit a vállalkozás a vevője felé változatlan formában továbbszámláz.

8. Növendék-, hízó-, és egyéb állatok: a tartás költségei eredményeként növekednek, gyarapszik tömegük (súlyuk), függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják

D. Saját tőke

—D.I. Jegyzett tőke: Az a vagyon, amelyet a tulajdonosok a vállalkozás alapításakor, illetve tőkeemeléskor időbeli korlátozás nélkül bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére.

—D.II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke: Alapításkor, illetve tőkeemeléskor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok által még be nem fizetett része.

—D.III. Tőketartalék: Az a vagyon, amit a tulajdonosok a vállalkozás rendelkezésére bocsátottak, de a cégbíróságon nem jegyeztek be.

—D.IV. Eredménytartalék: A tárgyévet megelőző üzleti években folytatott gazdálkodás eredményének halmozott összege. Lehet negatív, ha a vállalkozás veszteséget ér el.

—D. V. Lekötött tartalék: A tőketartalékból, eredménytartalékból lekötött összegeket, valamint a pótbefizetések összegét foglalja magában.

—D.VI. Értékelési tartalék: A befektetett eszközök piaci értékének és a könyv szerinti értékének a pozitív különbözete.

—D. VII. Mérleg szerinti eredmény (MSZE): Tárgyévi adózott, osztalékkal csökkentett eredmény.

—F.I. Hátrasorolt kötelezettségek: Olyan idegen források, amelyek bevonhatók a vállalkozás adósságrendezésébe, eredeti futamidejük az öt évet meghaladja, és a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen jelennek meg.

—F. II. Hosszú lejáratú kötelezettségek: Egy évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön és hitel a mérleg fordulónapját követő üzleti évben esedékes törlesztő részletek levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek.

—F.III. Rövid lejáratú kötelezettségek: egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ide értve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztő részletet. (pl. szállítói kötelezettség, munkavállalók munkabére, tb kötelezettség, adókötelezettség, tulajdonosoknak osztalék stb.)

Kölcsön – más vállalkozótól, magánszemélytől

Hitel – hitelintézettől